Indul az EU közös diplomáciai szolgálata – Siker Európának, csalódás az új tagállamoknak

A jelentések elfogadásával a legérzékenyebb kérdések lezárultak, azonban korántsem kedvező formában az új tagállamok számára, mivel a földrajzi egyensúly elvének pontos kitétele nem került a parlamenti szövegbe. "Csalódás az új tagállamok számára a földrajzi egyensúlyra vonatkozó jogszabályi kötelezettség hiányossága a Külügyi Szolgálatban. Igaz, számos olyan politikai nyilatkozat látott napvilágot, mely az új tagállamok érdekeinek figyelembevételét ígéri. Ugyanakkor lehet bármennyire is pozitív a politikai elkötelezettség, a jogi garancia hiányossága sajnálatos" – hangsúlyozta Schöpflin György fideszes EP-képviselő felszólalásában.

A földrajzi egyensúly elve politikai áldozattá vált a vitában és megfelelő jogszabályi keretek nélkül az új tagállamok szavazói számára meglehetősen nehéz lesz a Külügyi Szolgálatot sajátjuknak érezni – hívta fel a figyelmet a következményekre Schöpflin. Az új tagállamok képviselői feltételesen tudták csak támogatni a jelentést, elősegítve, hogy a Külügyi Szolgálat elindulása ne késlekedjen tovább.

A kezdeti tárgyalások során – még az előző szocialista kormány képviselői – elmulasztották vagy nem tekintették prioritásnak a földrajzi egyensúly szempontjainak megfelelő érvényesítését. Így a december 1-jével útjára induló Külügyi Szolgálat magán hordozza a rossz kompromisszum terhét.

Surján László, mint a külügyi szolgálat pénzügyi fedezetét biztosító, az Európai Unió 2010. évi költségvetését módosító jelentés felelőse tegnapi felszólalásában rámutatott arra, hogy az EP Költségvetési Bizottsága már a kezdetektől fogva felhívta a figyelmet az EKSZ felállításának komoly tervezési hiányosságaira. Sem a költségvetési tervezés, miszerint nem lesz szükség többletforrásokra a működéséhez; sem pedig a szolgálat működésének tervezett, 2010-es áprilisi megkezdése nem bizonyult átgondoltnak. Surján László emlékeztetett: többletköltségekről kellett szavaznia a parlamentnek és a szolgálat csak komoly csúszással kezdheti meg munkáját.

Surján László kifejtette: "A Lisszaboni Szerződés fontos üzenete, hogy legyünk láthatóak a világban, ezért mindannyiunk érdeke, hogy a külügyi szolgálat végre megkezdje működését. Elvárjuk azonban, hogy ez az európai polgárokkal szembeni maximális felelősségtudattal történjék, a forrásokat pedig takarékosan és időarányosan használják fel. Szeretnénk látni, hogy az új szolgálat a tagállamok külszolgálataival ésszerűen és hatékonyan működik együtt, és ez jelentsen valódi megtakarításokat az egyes országok számára". "Követeljük, hogy a szolgálat tagjai között minden tagállam arányosan legyen képviselve " – hangsúlyozta Surján László.