Határozott és célzott tagállami intézkedések szükségesek a foglalkoztatás növeléséért – Õry-jelentés a 2010-es foglalkoztatási

Az Õry-jelentés alapvetõen követi az Európai Bizottság 2010. áprilisi tervezetének megközelítését, így különösen az iránymutatások számának négyre korlátozásával. Õry Csaba, az Európai Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottságának néppárti koordinátora ugyanakkor számos, az egyértelmûséget és a koherenciát célzó új elképzelést is beépített a jelentésbe. A néppárti politikus ennek szellemében összevonta a bizottsági javaslat két, az oktatásra és képzésre vonatkozó iránymutatását, valamint bevezetett egy új, a kohéziós politika szerepének megerõsítésére vonatkozó iránymutatást is.

A fideszes EP-képviselõ szerint a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válságra, valamint az európai társadalmak elõtt álló hosszú távú kihívásokra tekintettel a foglalkoztatáspolitika rendkívüli fontossággal bír. Õry Csaba ezért határozott intézkedéseket vár az európai nõk és férfiak foglalkoztatási szintjének növelésére. Azonban, mint azt a politikus hangsúlyozta, ezt a célkitûzést csak akkor lehet elérni, ha a tagállamok különös figyelmet fordítanak a mobilitás, valamint a fiatalok, az idõsek, a fogyatékkal élõk és a nõk foglalkoztatásának elõmozdítására is. A néppárti koordinátor szerint a tagállamoknak specifikus célokat is ki kellene tûznie, mint például a foglalkoztatott, illetve az oktatásban és képzésben részt vevõ 15-24 év közötti nõk és férfiak arányának 90%-ra való növelését. Az is alapvetõ fontosságú, hogy a stratégia végrehajtásának „félidejében”, azaz 2014-ben már konkrét eredményekrõl tudjanak beszámolni a kormányok ezen specifikus célok kapcsán.

Õry Csaba szerint mindezekmellett nem feledkezhetünk meg az ún. „rugalmas biztonság” elvének megfelelõ alkalmazásáról, valamint a minõségi oktatás és az élethosszig tartó tanulás keretrendszerének kialakításáról sem. A tagállamoknak intézkedéseik során figyelembe kell venniük az új foglalkoztatási formák és a szokásostól eltérõ foglalkoztatási szerzõdések növekvõ számát, továbbá megfelelõ jogalkotási keretet kell kialakítani e területen. Õry jelentésében ismételten hangsúlyozza a kis- és közepes vállalkozásoknak a munkahelyteremtésben betöltött kiemelkedõ szerepét. A képviselõ arra is felszólítja a tagállamokat, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak a szegénység, különösen pedig a gyermekszegénység elleni küzdelemre, amely a soros belga, valamint a következõ magyar elnökség egyik prioritása is.

„Mostantól a belga elnökség térfelén pattog a labda, hogy minél többet átvegyenek az Európai Parlament javaslataiból, amikor majd októberben elfogadják az iránymutatásokat” – zárta gondolatait Õry Csaba fideszes európai parlamenti képviselõ.

Háttér:
Az Európai Bizottság 2010 áprilisának végén terjesztette elõ javaslatát az ún. „Európa 2020 integrált iránymutatásokra” vonatkozóan, amelyben keretet kíván szabni a tagállamok által végrehajtandó új foglalkoztatási és növekedési stratégia és az ennek keretében végrehajtandó reformok számára. A javaslat hat átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásból és négy foglalkoztatási iránymutatásból áll, melyek a Lisszaboni Stratégiát felváltó Európa 2020 stratégia végrehajtásának pilléreit képezik majd. A Tanács a belga elnökség alatt októberben fogadja majd el véglegesen az iránymutatásokat, bevárva az Európai Parlament véleményét. Õry Csaba jelentésérõl az Európai Parlament szeptemberi plenáris ülésén szavaz.