Alapvetően optimistán ítéli meg a rendszerváltás elmúlt húsz évét Deutsch Tamás fideszes néppárti EP-képviselő, aki reméli, hogy egy új kormányzat látványos eredményeket tud elérni az Európai Unióban.
– Ősszel nagy visszhangja volt kijelentésének, miszerint a magyar föld 2011 után is a magyar gazdák kezében maradjon.
– Magyarország mindig is Európa része volt, és a magyar társadalom, a magyar gazdák is reménnyel tekintettek hazánk európai uniós csatlakozása elé. Vannak világos nemzeti érdekek, amiket a remény beteljesítése érdekében mindig követnünk kell. A magyar gazdaság meghatározó része a mezőgazdaság, amelynek sikeres fejlesztése az egész ország érdeke. Elemi feltétel, hogy a hazai gazdák előbb-utóbb versenyképessé váljanak a nyugatiakkal. Magyarország 2004-ben haladékot kapott a föld értékesítése terén. Bár nem vagyok mezőgazdasági szakpolitikus, de én is látom a fejleményeket: sajnos olyan kormányzatunk volt, amely ennyi idő alatt nem tudta kihasználni a lehetőségeket, és a magyar mezőgazdaság még most sincs versenyképes helyzetben. Meg kell hosszabbítanunk a termőföld értékesítésének moratóriumát. A tavaszi – reménybeli – kormányváltás után úgy kell módosítani a szabályokat, hogy azok garanciákat adjanak a termőföld védelmére. A helyben lakó gazdákat meg kell, hogy illesse az elővásárlási jog és az előhaszonbérleti jog. A Fidesz vizsgálja a nyugati EU-tagállamok ma is érvényes, az uniós joggal összeegyeztethető termőföld-védelmi törvényeit.
– Hangsúlyos a mezőgazdaság szerepe a Dél-Alföldön is, ahol két megyét, Csongrádot és Békést képvisel európai szinten.
– Mi, európai parlamenti képviselők egyrészt egész hazánkat, másrészt néppárti képviselőkként egy-egy kisebb régiót is képviselünk Európa előtt. A magyar néppárti képviselőknek 2004 óta feltett szándéka volt, hogy közelebb hozzák az emberekhez az Európai Uniót. Irodát nyitottam a térségben, rendszeresen találkozom a helyi emberekkel, szakmai és civil fórumokon veszek részt.
– Hogyan látja az emberek hozzáállását az Európai Unióhoz?
– Sajnos érezhető a csalódottság, de mindig leszögezem: az uniós tagság mindig annyit ér, amennyit az ország ki tud használni a lehetőségekből. Az ország elsősorban a kormányzatot jelenti ebben az esetben. Ha egy kormány arra is alkalmatlan, hogy kihasználja az Unió adta lehetőségeket, akkor annak egy ország látja kárát. Bízom abban: az emberek egy kormányváltás után meg fogják tapasztalni, hogy egy tisztességes kormány eredményeket tud elérni az Európai Unióban.
– Új európai parlamenti képviselőként rögtön egy uniós szerv átvilágításával foglalkozhatott: ön volt az Európai Beruházási Bank 2008. évi éves tevékenységéről szóló beszámoló jelentéstevője. Melyek voltak a jelentés fő megállapításai?
– Az EU égisze alatt működő EBB-ről pozitív megállapításokat tehettünk: a pénzügyi válság idején az európai vállalkozások 99 százalékát kitevő kis- és közepes vállalkozásokat gyors és hatékony segítségben részesítette. Az EBB gyorsabban tudott lépni, mint több pénzügyi magáncég, és a kkv-k segítségét a következő időszakban is folytatnia kell.
– Húsz évvel vagyunk túl a rendszerváltáson: mint az annak idején hírnevet szerzett politikus, hogyan értékeli most az elmúlt két évtized fejleményeit?
– Rendszeresen olvasom a rendszerváltozásról szóló, általában csalódott hangvételű visszaemlékezéseket. Én a kisebbséghez tartozom, hiszen ez ügyben optimistán ítélem meg a fejleményeket. Magyarországon a rendszerváltás megtörtént, alapvetően sikeres lett. Az viszont számomra a kezdettől fogva világos volt, hogy a magyar történelem nem ér véget ezzel, és nem lesz problémáktól mentes az új rendszer sem. A demokrácia és a szabadság világa nem problémamentes világ. Aki azt hiszi, hogy 1989 után minden gondnak el kellett volna tűnnie, az idealista, kommunisztikus elképzelésekben hisz. De ilyen világ nincs. Annak viszont nem örülök, hogy demokratikus körülmények között, az elmúlt nyolc év alatt ilyen mértékű válságjelenségek alakulnak ki, mind a gazdaság, mind a társadalom, mind a szabadságjogok terén. A különbség a régi rendszerrel szemben az, hogy tavasszal lesz egy szabad választás, ami egy demokratikus lehetőség arra, hogy elzavarjuk azokat, akik felelősek a jelenlegi állapotokért. A felelősséget fel kell vállalniuk, mind erkölcsileg, mind politikailag.
(EU hírlevél)