A romániai Mikó-perről, a Rákóczi Alapítványról és a kiberkémkedésről is szó volt napirenden kívül az EP-plenárison

Az erdélyi magyar képviselő emlékeztetett arra, hogy a per vádlottjai az egykori restitúciós bizottság tagjai, Markó Attila államtitkár és társai, "akik néhány évvel ezelőtt a hatályos törvények értelmében, hivatali kötelességüknek eleget téve a visszaszolgáltatásról döntöttek". Arra kérte az Európai Parlamentet, hogy kísérje figyelemmel az ügyet, amelynek egyetlen méltányos lezárása szerinte "a képtelen vád ejtése" lehet.

Surján László (KDNP) az EP úgynevezett ifjúsági Károly-díjával is kitüntetett Rákóczi Alapítvány tevékenységét méltatta szintén a napirenden kívüli, úgynevezett egyperces felszólalások sorában. Az alapítványtól – amely egyebek között határon kívüli fiatalokat hív meg Magyarországra, hogy ismerkedjenek az országgal és történelmével -, az önkéntesség uniós évének szellemében idén mintegy száz fiatal egy szerbiai faluba látogatott el, és ott segítettek rendbe hozni a helyi sporttelepet. "Az európai gondolatról lehet szépeket mondani és lehet cselekedni. Ezek a gyerekek példát mutattak számunkra" – emelte ki a magyar képviselő.

Hankiss Ágnes (Fidesz) felszólalásában arról beszélt, hogy egy amerikai jelentés szerint bebizonyosodott: az internet megsokszorozza a politikai és gazdasági előnyszerzésre irányuló kiberkémkedés lehetőségeit és veszélyeit, egyre nagyobb teret nyerve a hagyományos hírszerzéssel szemben. Európa ráadásul szerinte évekkel le van maradva más nagyhatalmak mögött. Ezért – vélte – fontos volna felmérni és az EU belbiztonsági stratégiájában az eddiginél világosabban meghatározni, milyen képességekkel rendelkezik az unió az ilyen támadások kivédésére. Az EU-n belüli rendőrségi együttműködést koordináló Europolt pedig a képviselő szerint ebben a témában világos kompetenciákkal és kapacitásokkal kell felruházni.

(MTI)