A régi számokkal futhatna tovább az EU büdzséje amennyiben nem sikerül megállapodni a pénzügyi kerettervben

Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága mai ülésén tárgyalt először a 2014. évi uniós költségvetésről és egyben megvitatta az új többéves pénzügyi keretterv előkészítésének állását. A képviselők szerint amennyiben a februári ülésén az Európai Tanács nem jut egyezségre a többéves pénzügyi kerettervet illetően, az előző keretterv utolsó évére érvényes kötelezettségvállalási és kifizetés szinteknek kell érvényben maradniuk. Surján László, az Európai Parlament alelnöke szerint nem volna szerencsés, ha rossz kompromisszumok miatt veszélybe kerülne a kohéziós vagy a mezőgazdasági politika.

A képviselők a mai ülésen kiemelték: a 2014-es uniós költségvetés tervezése addig nehezen indulhat meg, amíg az állam- és kormányfők döntést nem hoznak a 2014-2020-as többéves kerettervről. Az éves költségvetési tervezés ugyanis csak a keretszámok ismeretében lehetséges. Amennyiben az Európai Tanács februári ülése nem jut megállapodásra, a felszólalók többségének véleménye szerint élni kell a Lisszaboni Szerződés adta lehetőséggel. A szerződés alapján megállapodás hiányában az előző keretterv utolsó évére érvényes kötelezettségvállalási és kifizetés szintek maradnak érvényben. Ez nagyobb összeg, mint amiben a Tanács gondolkodik. A képviselők azt is hozzátették, az Európai Tanács már így is késésben van, ráadásul, még a magyar elnökség által kialakított tárgyalási keretektől is eltért, amely nagyobb szerepet szánt az egyébként vétójoggal rendelkező Európai Parlamentnek.

A Parlament szeretne megállapodni, de nem vállalja a fejbólintó szerepet. Surján László kereszténydemokrata EP-képviselő rámutatott: "Mivel mindenki látja, hogy az uniós költségvetés, sőt az egész unió mélyreható reformokra szorul, nem szerencsés, ha ezeket egy rossz kompromisszumok révén kialakított megegyezéssel hét évig elhalasztjuk. Egy három évig tartó átmenet időt adna mélyreható reformok előkészítésére, a polgárok évében esélyt adna, hogy ezekről az európaiak is kifejthessék véleményüket. A mai válságos idők helyett a döntést három év múlva talán egy jobb politikai-gazdasági környezetben lehetne meghozni. A képviselők továbbra is hiányolják a tárgyalási javaslatokból a megfelelő rugalmasságot, a bevételi oldal reformját, azaz az Unió saját forrásai rendszerének megváltoztatását, valamint egy félidős felülvizsgálat lehetőségét".
 
Surján László kiemelte: "A Parlament részéről már egyébként is alacsonynak tartott európai bizottsági javaslat főösszegét folyamatosan csökkentik az újabb és újabb tárgyalási körök. Az Unió működőképességét és fejlődését nem szabad a pillanatnyi költségvetési nehézségek miatt ellehetetleníteni. Az Európai Parlament nem fogadhatja el, hogy egyik-másik javaslatának elfogadásáért cserébe veszélyeztesse a kohéziós vagy a mezőgazdasági politikát."