"A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere nem helyez kellő hangsúlyt Európa legsérülékenyebb csoportja, a roma nők helyzetére, holott e csoport kulcsszerepet játszhat a kirekesztett közösségek megerősítésében és a pozitív változások előmozdításában" – mondta el Járóka Lívia fideszes EP-képviselő azt követően, hogy az Európai Parlament Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottsága hatalmas többséggel fogadta el a roma nők helyzetéről szóló jelentését.
Az Európai Parlament Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottsága tegnap szavazott "a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszerének nemi szempontjairól" szóló jelentésről. Járóka Lívia, a jelentés néppárti előterjesztője és a szakbizottság alelnöke a szavazás kapcsán emlékeztetett, hogy a keretstratégiát megalapozó dokumentumok világos előírása ellenére a tagállami stratégiák egyáltalán nem, vagy csupán eseti és következetlen módon tárgyalják a romaintegráció nemi szempontjait. A fideszes képviselő rámutatott: a roma nők alkotják az EU legsérülékenyebb társadalmi csoportját, hiszen az őket etnikai és nemi alapon egyszerre sújtó többszörös diszkrimináció miatt még a roma férfiaknál is lényegesen rosszabb a helyzetük, például a szegénységi kockázat, a képzettségi szint, vagy a munkaerő-piaci aktivitás tekintetében. Az elhúzódó gazdasági válság ráadásul tovább rontotta ezeket a mutatókat, főként az egészégi állapot tekintetében, és az áldozattá válás kockázata is fokozódott a roma nők körében.
E problémák orvoslása érdekében a jelentés felhívja az Európai Bizottságot és a tagállamokat nemek szerinti hatásvizsgálatok folytatására és a roma nők érdekképviseleteinek bevonására a nemzeti stratégiák előkészítése során, valamint a nemi szempontok következetes figyelembe vételére a társadalmi befogadást célzó programok végrehajtása során. A dokumentum ezen felül számos konkrét szakpolitikai javaslatot megfogalmaz a helyzet javítására, így például számszerű célok megfogalmazását ajánlja a gyermekszegénység csökkentése terén, illetve, hogy a tagállamok újra vezessék be a gyermekgondozásra vonatkozó barcelonai célokat, és alakítsanak ki elérhető, megfizethető és magas minőségű gondozási szolgáltatásokat. A jelentés indítványozza továbbá a nagycsaládokat, korai iskolaelhagyó lányokat és kiskorú anyákat támogató egyedi intézkedések bevezetését, valamint, hogy tagállamok a magyarországihoz hasonló módon számítsák bele a gyermekgondozási időszakot a nyugdíjat megalapozó szolgálati időbe.