Kisebbségpolitika

iustitia994

Nagyobb erőfeszítést a nemzeti kisebbségek jogvédelme területén az Unióban!

2016. 12. 13.

Az Európai Parlament által ma elfogadott alapvető jogok helyzetéről szóló éves jelentés nemzeti és nyelvi kisebbségeket érintő része, eltérően az előző évektől, kifejezetten erős lett. A Fidesz-KDNP delegációja ezért, a néppárti ajánlást követve, támogatta e jogi relevanciával nem bíró politikai határozatot. Ugyanakkor számos ponton, így a tagállami hatáskörbe tartozó kérdésekben, a szöveg ellen szavazott. Gál Kinga hangsúlyozta: kiemelt fontosságú, hogy a szövegbe bekerült az utóbbi évek legjobb kisebbségvédelmi jelentésére, az Európa Tanács Kalmár-jelentésére való utalás, valamint a felhívás, hogy ez az uniós jog részévé váljon.

Gál Kinga, az EP Kisebbségi Munkacsoportjának társelnöke szerint: „A felvidéki magyar képviselő, Nagy József által jegyzett jelentés végre, az előző évek hasonló jelentéseitől eltérően nem Magyarországot támadja, hanem nagyobb hangsúlyt helyez a hagyományos nemzeti kisebbségek és nyelvi közösségek védelmére. Beemel számos fideszes képviselők által jegyzett módosító indítványt ezen a területen. A nemzeti kisebbségekhez tartózó személyek jogai emberi és alapvető jogoknak minősülnek, melyeket az Uniónak az Európai Unióról Szóló Szerződés értelmében tiszteletben kell tartania. Ezért joggal várható el az európai döntéshozóktól, elsősorban az Európai Bizottságtól, hogy amennyiben az alapjogok részeként tekintenek a hagyományos nemzeti kisebbségek jogaira, úgy hasonló figyelmet szenteljenek ezen jogsértéseknek is, s ugyanolyan módon ítéljék el ezeket”.

Bocskor Andrea kárpátaljai EP-képviselő kiemelte: „A tagállamoknak további erőfeszítéseket kell tenniük az olyan aránytalan közigazgatási és jogalkotási akadályok felszámolására, amelyek európai vagy nemzeti szinten hátráltathatják a nyelvi sokszínűséget. A tagállamoknak biztosítaniuk kell a kisebbségi nyelvek használatához való jogot, meg kell védeniük az Unión belüli nyelvi sokféleséget. Javaslom megerősíteni a regionális nyelvek oktatására és használatára vonatkozó bizottsági tervet, kiterjesztve azt a tagjelölt és társulási szerződéssel rendelkező országokra is, mivel ezzel kezelhető a nyelvi megkülönböztetés az EU-ban”.

Deli Andor szerint a jelentés több fontos pontot is tartalmaz az európai kisebbségvédelem jövőjének szempontjából. Ezek közül kiemelendő a nemzetközi és regionális emberi jogi szerződések ratifikálása, mely lehetővé tenné az egységes kisebbségvédelmi rendszerek kialakítását Európa-szerte. „Felhívom a Bizottság figyelmét az egységes kisebbségvédelmi standardok kidolgozásnak és elfogadásának szükségességére, és ezek alkalmazására mind a tagállamokban, mind a tagjelölt országokban. Ezek nélkül elképzelhetetlen az uniós szintű kisebbségvédelmi rendszer kialakítása” – hívta fel a figyelmet a Fidesz vajdasági EP-képviselője.