Méltó megemlékezés az 1944-45-ös délvidéki magyar áldozatokról

Tőkés László és Deli Andor fideszes EP-képviselők közös szervezésében tegnap este a brüsszeli Balassi Intézetben került sor a „Délvidéki Magyar Golgota” elnevezésű kiállítás megnyitójára, melynek témája az 1944-45-ös délvidéki magyarellenes megtorlások.

 Pásztor István a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Dr. Hornyák Árpád a Magyar-Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság tagja és titkára, valamint Matuska Márton író, publicista ismertette a történelmi és politikai hátteret a résztvevőkkel. A kiállítás anyaga a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány gondozásában készült, s korábban számos helyen bemutattak Magyarországon és a határon túl.

Deli Andor vajdasági néppárti politikus köszöntő beszédében kiemelte: „Az emlékezés talán soha sem volt fontosabb, mint napjaink Európájában, ahol a történelem intő jeleit figyelmen kívül hagyva sokan nem akarnak tudomást venni arról, ami körülöttünk zajlik. Ám, ha valamit nem ismerünk, akkor annak elvesztését, vagy csorbulását sem érezzük, s ez történik napjainkban a hagyományos európaisággal és értékrenddel”.

„Az emlékezés arra szolgál, hogy megismerjük múltunkat, valamint közösségünk és nemzetünk múltját, hogy helyesen tudjuk tervezni, alakítani a jövőt. Különösen fontosnak tartom, hogy a fiatal nemzedékek megismerkedjenek az 1944-45-ös délvidéki történésekkel, melyről eddig évtizedeken át csak suttogva, családi történetekből hallhattak. Olyan embereket köszönthetünk a megnyitón, akik időt és energiát nem sajnálva dolgoztak a tények feltárásán, akik felvállalták és képviselték e nemes ügyet a politika színterén is. Hatalmas szakadékokat kellett áthidalni ahhoz, hogy higgadtan, tényszerűen lehessen a történtekről beszélni. Ma már elmondhatjuk, hogy ez a Vajdaságban megtörtént, a szakértőknek és a politika képviselőinek együttes erővel sikerült végrehajtani ezt a roppant fontos feladatot, és méltó emlékezést biztosítani az ártatlan áldozatoknak” – tette hozzá Deli.

Pásztor István a VMSZ elnöke felszólalásában kiemelte: „65 év telt el úgy, hogy a szerb és magyar politikum között nem jött létre párbeszéd a délvidéki 1942-es és 1944-45-ös eseményekről. Kezdetektől fogva azon az állásponton voltunk, hogy ami történt alapvetően nem szerb-magyar, hanem ideológiai indíttatású konfliktus volt. Közel 10 éve mérföldkőhöz értünk, és nagy részben a Vajdasági Magyar Szövetség kitartásának köszönhetően elkezdődhetett a párbeszéd és az intézményesített kutatómunka. Az akkori magyar és szerb köztársasági elnökök felvállalták a vezető politikai szerepet a megbékélési folyamatokban, amelyet későbbieken az utódjaik is tovább folytattak. Úgy gondolom, hogy az akadémiai vegyes bizottság betöltötte szerepét, és hamarosan megtörténhet az eredmények bemutatása, biztosan lesznek további kutatások is, ám további áttörő eredményre nem lehet számítani, minden kulcsfontosságú lépés megtörtént. A magyar-szerb megbékélési folyamat példaként szolgálhat a régióban más szomszédos nemzetek viszonylatában is. Úgy Magyarország, mint Szerbia bebizonyította, hogy készen áll a közös történelemmel való együttes szembenézésre, úgy gondolom, hogy ez volt az igazi politikai súlya annak, amit mi együttes erőkkel elértünk”.

Háttér: A magyar és a szerb köztársasági elnök 2010-ben megállapodott egy akadémiai vegyes bizottság felállításáról, melynek feladata kivizsgálni a második világháború alatt és után elkövetett magyarok elleni cselekedeteket. A megbékélési folyamat folytatásaként 2013-ban Áder János magyar és Tomislav Nikolić akkori szerb elnök jelenlétében adták át a második világháborúban kivégzett szerb és magyar áldozatok tiszteletére állított emlékművet Csúrogon. Egy évvel később pedig a szerb kormány hatályon kívül helyezte a negyvenes években a legsúlyosabban érintett három település, Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó határozatokat.