Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

Erdős_994

Maradjon meg közösnek az uniós agrárpolitika!

2018. 05. 31.

Kiváló hír a magyar gazdák számára, hogy az Európai Parlament egy erős, a jelenlegi két pilléren alapuló és megfelelően finanszírozott közös agrárpolitikát kíván elfogadtatni 2020 után – jelentette ki Erdős Norbert fideszes EP-képviselő a jövő uniós agrárpolitikájáról szóló európai parlamenti állásfoglalás megszavazását követően Strasbourgban. A dél-alföldi politikus hozzátette: pozitív fejlemény, hogy az EP teljes mértékben elutasítja a vidékfejlesztési uniós források csökkentését, s erre vonatkozóan nem fogadja el a Bizottságnak a következő hét évre szóló uniós költségvetési tervezetét.

Erdős Norbert a szavazást követően emlékeztetett: a most elfogadott jelentés az Európai Parlament politikai véleményét tükrözi és éppen az Európai Bizottság Közös Agrárpolitikát (KAP) érintő javaslatának bemutatását megelőzően kerül megküldésre, többek között a Bizottságnak is. „Így Phil Hogan uniós agrárbiztos a többi biztossal együtt tudatában lesz annak, hogy mi a társjogalkotó Parlament politikai elvárása a Bizottság felé. Remélem, hogy a Bizottság tartja majd magát az Európai Parlament elvárásaihoz” – emelte ki a fideszes politikus.

„Jó hír számunkra, hogy az EP egységesen elutasítja a vidékfejlesztési költségvetés megvágását” – jelentett ki Erdős Norbert. A néppárti politikus emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság a 2021–2027-es időszakra szóló hétéves uniós költségvetésére irányuló, 2018. május 2-i javaslatában szereplő 25%-os csökkentés elfogadhatatlan a képviselők számára.

Komoly előrelépés az EU agrárpolitikájában, hogy az Európai Parlament első alkalommal fejezi ki nyíltan véleményét, hogy a tisztességtelen módon előállított, az Unión kívülről származó termékeket és élelmiszereket nem szabad beengedni az EU belső piacára. „Az EP-ben úgy látjuk, hogy az erdőirtáshoz, a tisztességtelen és nagyarányú földszerzéshez és erőforrásszerzéshez, valamint az emberi jogok megsértéséhez kapcsolódóan előállított termékek nem kaphatnak hozzáférést az uniós piachoz. Például a kiirtott trópusi esőerdők helyén előállított pálmaolajat – amelyet sokszor bioetanol felhasználás céljára hoznak be az EU-ba – ki kell tiltani az Unióból”- tette hozzá a néppárti képviselő.

Erdős külön örömét fejezte ki, hogy az EP egyértelműen meghatározott, egyszerű, bürokráciától mentes, stabil, átlátható és mérhető teljesítménymutatókat, mérőszámokat javasol kidolgozni a leendő nemzeti stratégiai keretprogramok teljesítményének a mérésére. „Kiemelten fontos azonban, hogy ezeket a mutatókat a jogalkotók, az Agrárminiszterek Tanácsa és a Parlament közösen dolgozzák ki, s az Európai Bizottság ne kapjon önálló döntési hatáskört ezen a területen. Csak így tudjuk elkerülni a gazdák életének további bonyolítását és a felesleges zöldítési szabályok bevezetését”.

A politikus üdvözölte, hogy a Parlament nagy többséggel kiáll a KAP költségvetésének a növelése, de legalább a jelenlegi értéken történő megőrzése mellett. „Az EP-képviselők előrelátását dicséri, hogy a Brexit vagy a nemzetközi szabadkereskedelmi megállapodások okozta új kihívások esetén kéri az agrárköltségvetés megfelelő kiigazítását, így a gazdák többletforrásokkal tudnák ellensúlyozni a piaci helyzetük hirtelen romlását” – tette hozzá Erdős.

A magyar egységes területalapú támogatási rendszer – amely egyelőre ideiglenes rendszerként működik 2020-as határidővel – az EP szándéka szerint megmaradna a jövőben is. Sőt, lehetővé kellene tenni, hogy ehhez az EU bármely tagállamában bármely gazda csatlakozhasson. „Emellett az EP támogatná az egyszerűsített kistermelői támogatási rendszer megtartására vonatkozó módosító indítványomat, hogy az 5 hektár alatti területtel rendelkező termelők önkéntesen használhassák ezt a rendszert” – mutatott rá a fideszes képviselő.

A Parlament uniós szinten bevezetendő kötelező támogatási felsőhatárral és a közvetlen támogatások tagállamok közötti erőteljesebb kiegyenlítésével kapcsolatos törekvéseit illetően, Erdős Norbert megfontolt hozzáállásra szólított fel: „Az uniós tagállamok farm-szerkezete jelentősen eltér egymástól, ezért nem lehet egy egységes uniós felsőhatárt bevezetni. Az „egy kabát mindenkire” elv itt nem működik. Egyetértek azzal, hogy legyen kötelező felsőhatár, így a kisgazdaságok megfelelően részesedhetnek az uniós támogatási rendszerből, de ezt a küszöbértéket tagállami szinten kell meghatározni. A támogatások kiegyenlítése kapcsán pedig figyelnünk kell, hogy az uniós szinten indokolt külső kiegyenlítést ne a többi gazda rovására, hanem új uniós források agrárköltségvetésbe történő bevonásával érjük el”.