Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

Erdős

Középpontban a magyar juh- és kecsketenyésztők

2017. 11. 30.

Az általam felkarolt méhészeti ágazathoz hasonlóan a juh- és kecske jövőjéről készítünk parlamenti jelentést az EP Mezőgazdasági Bizottságában” – emelte ki Erdős Norbert fideszes EP-képviselő a szakbizottság legutóbbi ülését követően Brüsszelben. A néppárti politikus hozzátette: az ágazat vidéki, különösen elmaradott térségbeli foglalkoztatásban betöltött kiemelt szerepe, valamint a természeti környezet és a táj megőrzésében nyújtott jelentős hozzáadott értéke miatt aktívan részt vesz a jelentés kialakításában, s a magyar juh- és kecsketartók érdekeit képviseli a leendő vitákban.

Az ágazat jelentősen hozzájárul a munkahelyteremtéshez és megtartásához a kedvezőtlen adottságú vidéki területeken. Az EU legnagyobb juh- és kecsketartó tagországaiban, mint Spanyolország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Görögország vagy Románia, több százezren dolgoznak az ágazatban, de Magyarországon is 25–30 ezerre tehető a jelenleg foglalkoztatottak száma. „A kiskérődzők tartása környezet- és tájvédelmi szempontból is fontos, és sok földterületen a nemkívánatos növények elterjedésének megakadályozásában, a gyepek megőrzésében, s így a biológiai sokféleség fenntartásában nincs is alternatívája” – emelte ki Erdős Norbert.

„Az európai parlamenti jelentés kezdeti szakaszában már egyeztettem az ágazat hazai képviselőivel, október 30-án Esztergomban fogadtam Kukovics Sándort, a Juh Terméktanács ügyvezető igazgatóját és Dúl Udó Endrét, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara állattenyésztési szakértőjét. Ezáltal pontos javaslatokkal tudtam hozzájárulni a tervezetet megelőző eszmecseréhez” – jelentette ki a fideszes politikus. Erdős üdvözölte, hogy a parlamenti jelentéstevő, a spanyol néppárti Esther Herranz Garcia beillesztette javaslatait a tervezetbe, köztük a termeléshez kötött támogatások megőrzését és egy külön összegnek a juh- kecske ágazatra történő elkülönítését az agrár-promóciós forrásokból.

Erdős Norbert később további kiegészítéseket javasolt. Egyrészt a termeléshez kötött támogatásoknál szükségesnek tartja a kisállattartók – 15 állategységig – és a többiek elkülönítését, ahol az előbbi csoport egy egyösszegű átalánytámogatást, míg az utóbbi egy megemelt termeléshez kötött támogatást kapna. Másrészt, a juh- és kecsketartók szerveződésének a megerősítésén belül felkéri a tagállamokat, hogy a Tejcsomag nemzeti végrehajtása során mindannyian terjesszék ki a rendelkezésre bocsátott forrásokat a juh- és kecsketejre is. Harmadrészt, a zöldítésbe szerinte nemcsak a mediterrán legelőerdőket kellene bevonni, hanem például a magyarországi kedvezőtlen adottságú, száraz és gyenge minőségű legelőterületeket is. Végül, a juh-kecske ágazat környezet- és tájvédelmi jelentőségére tekintettel a tagállamoknak az agrár-környezetvédelmi kifizetéseket a juh és kecske által használt legelőterületekre is ki kellene terjeszteniük, valamint a kérődzők mellett a juhra és kecskére adniuk kellene állatjóléti nemzeti támogatásokat.

„Az elkövetkezendő szakbizottsági üléseken, majd az EP plenáris szavazásán megteszek mindent, hogy a magyar juh- és kecsketartók érdekképviseleti szervezetének a javaslatai bekerüljenek a jelentés szövegébe” – zárta szavait Erdős Norbert.